Főoldal

Szoftverek

Ügyfélszolgálat

Kérdések

Kapcsolat

NATURASOFT Magyarország Kft.

Főoldal Szoftverek Ügyfélszolgálat Kérdések Kapcsolat  
 

Küldés ismerősnek

Honlaptérkép

Számlázással kapcsolatos általános tévhitek

Ezen az oldalon összegyűjtöttük a leggyakoribb számlázással kapcsolatos tévhiteket, melyek sajnos szinte kiirthatatlanul beágyazódtak a köztudatba. Meglátásunk szerint a tévhitek többsége abból adódik, hogy sokan olyan jogszabályokkal vannak tisztában, melyek már rég nem hatályosak. Persze az aktuális jogszabályok követése nem könnyű feladat - hiszen csak 2010-ben több ízben is változtak a számlázás szabályai -, ezért érdemes nem régi tudásunkra hagyatkozni, hanem jogszabálykövető számlázó programot alkalmazni.

Amennyiben biztos akar lenni benne, hogy olyan számlázó programot használ, mely a legújabb jogszabályok szerint működik, úgy a tévhitek felsorolása után figyelmébe ajánlunk pár garantáltan jogszabálykövető számlázó programot.

Tartalomjegyzék

Tévhitek, melyek nem igazak:
-
A számla minden egyes példányát sorszámozni kell
- Kötelező a számlán feltüntetni, hogy a számla összesen hány példányban készült
- A vevő csak a számla eredeti példányát fogadhatja be
- A számla keltének kiemelt szerepe van és bármilyen keltezéssel bármikor kiállítható
- A számla még módosítható, ha nincs kinyomtatva
- A számla helyesbítése után az eredeti számla tartalma megváltozik
- Minden számlán kötelező feltüntetni a vevő adószámát
- A számlán kötelező feltüntetni a termék vagy szolgáltatás VTSZ/SZJ/TESZOR számát
- A számlázó programmal kiállított számlákat kötelezően alá kell írni és le kell pecsételni
- A számla alján paragrafus szerinti pontos törvényi hivatkozás szükséges a számlázó program jogszabályi megfelelőségről
- A számlát csak a számlán szereplő fizetési mód szerint lehet kifizetni
- Előleg számla bizonylat létezik
- Külföldre történő számlázáskor a számlát csak a vevő nyelvén célszerű kiállítani
- Devizás számlán nem kell feltüntetni forintos összeget, mert az a vevő szempontjából érdektelen
- A számlázó programhoz a fejlesztő által adott megfelelőség nyilatkozat szükséges
- A számlát elég PDF-ben átküldeni a vevő részére, nem kell külön kinyomtatni azt
- Az elektronikus számlázás minden esetben olcsóbb, mint a számlák papír alapon történő kinyomtatása


Kapcsolódó hivatkozások:
- Ajánlott jogszabálykövető számlázó programok
- Számla kötelező tartalmi elemei, számlázási szabályok

Tévhitek részletes ismertetése

TÉVHIT: A számla minden egyes példányát sorszámozni kell.
TÉNY: A számla példánysorszámozása megszűnt!
2010.04.01-től megszűnt a számla példánysorszámozása, vagyis az ezt követően kiállított számlákra már egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy 2-es, 3-as példány. Azok a számlázó programok, melyek továbbra is példányszámozzák a számla példányait még a régi - és nem a legújabb jogszabályok - szerint működnek. Érdemes frissíteni szoftverét, vagy ha gyártónak nincs elérhető frissítése, akkor lecserélni a számlázó programot!

TÉVHIT: Kötelező a számlán feltüntetni, hogy a számla összesen hány példányban készült.
TÉNY: A számlának nincs ilyen kötelező tartalmi eleme!
Jelenleg nincs ilyen szabály
, ami arra kötelezné a számla kiállítóját, hogy a számlán feltüntesse, hogy az összesen hány példányban készült. Leporellóra vagy blokkméretű papírra nyomtatott számláknál találkozhatunk ilyen jellegű feliratokkal, de ettől függetlenül ez nem kötelező tartalmi eleme a számlának, így nem szükséges ráírni.

TÉVHIT: A vevő csak a számla eredeti példányát fogadhatja be.
TÉNY: Az eredeti és másolati példányok megkülönböztetése már MEGSZŰNT!
2010.09.27-től nem kell feltüntetni a számlán
, hogy az eredeti vagy másolat. Jogszabályi háttér megtekintése >>

TÉVHIT: A számla keltének kiemelt szerepe van és bármilyen keltezéssel bármikor kiállítható.
TÉNY: Elsősorban a számla teljesítésének dátuma a fontos, nem a számla kelte! A keltezés csak szigorú sorszámadás szerint történhet!
Független attól, hogy a számlát számlatömbben vagy számlázó program segítségével állítja ki, a számla kelte sosem lehet korábbi, mint a legutóbb kiállított számla kelte. A számla kelténél azt a dátumot kell feltüntetni, amikor a számla kiállításra kerül, a számlát pedig a teljesítéstől számítva ésszerű határidőn - legkésőbb 15 napon - belül kell kiállítani. Amennyiben a számla visszamenőleges időszakra vonatkozik, úgy a számla teljesítési dátumát kell eszerint meghatározni.

TÉVHIT: A számla még módosítható, ha nincs kinyomtatva.
TÉNY: A már kiállított számla semmi esetben sem módosítható, akkor sem, ha még nincs kinyomtatva!
Amennyiben a számla már kapott egy sorszámot (számlaszám), abban az esetben az aktuális jogszabályok szerint már semmiképp sem módosítható a számla tartalma, teljesen függetlenül attól, hogy a számla nyomtatása megtörtént-e vagy sem, illetve a vevő megkapta-e vagy sem.

TÉVHIT: A számla helyesbítése után az eredeti számla tartalma megváltozik.
TÉNY: A helyesbítő számla egy teljesen új számla, ami az eredeti számlára hivatkozik!
Az eredeti számla tartalma semmi esetben sem változik meg a helyesbítés után, hiszen a változásokat egy újonnan kiállított számla fogja tartalmazni, mely a köznyelvben helyesbítő vagy módosító számláként ismert. Ez gyakorlatilag egy saját számlasorszámmal rendelkező, új normál számla, mely tartalmilag hivatkozik az eredeti számlára. Bővebb információk a helyesbítő számláról >>

TÉVHIT: Minden számlán kötelező feltüntetni a vevő adószámát.
TÉNY: Általánosságban nem, csak bizonyos számlák esetén kötelező a vevő adószámának feltüntetése!
Általános esetekben a számlán csak a vevő nevét és címét kell feltüntetni, a vevő adószámát csak speciális esetekben kell feltüntetni, például - a teljesség igénye nélkül -, ha a számla fordított adózású, vagy közösségi adószámmal rendelkező külföldi vevőről van szó, illetve 2015. január 1-től azokra a számlákra kell a vevő adószáma, melyek ÁFA-ja meghaladja az 1 millió forintot.

TÉVHIT: A számlán kötelező feltüntetni a termék vagy szolgáltatás VTSZ/SZJ/TESZOR számát.
TÉNY: A besorolási számok feltüntetése a számlán nem kötelező!
A számlázásra vonatkozó aktuális jogszabályok szerint a számlakiállító saját döntéskörébe tartozik, hogy szerepeltetni kívánja-e a számlán a termék vagy szolgáltatás VTSZ/SZJ/TESZOR számát, vagyis ezeknek az adatoknak a feltüntetése nem kötelező!

TÉVHIT: A számlázó programmal kiállított számlákat kötelezően alá kell írni és le kell pecsételni.
TÉNY: A számlázó programmal kinyomtatott számlák aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, hitelesek!
Nincsen olyan jogszabály
, ami előírná, hogy a gépi úton kinyomtatott számlákat alá kell írni és le kell pecsételni. Annak érdekében, hogy a kinyomtatott számla hivatalosabbnak tűnjön, el lehet látni aláírással és pecséttel, de a számla ezek nélkül is teljes mértekben érvényes és hiteles. A számlák egyenként történő aláírása és pecsételése eleve lehetetlen lenne az olyan szolgáltatóknál, ahol havi több ezer számlát állítanak ki, többek között ezért sem létezik ilyen szabály.

TÉVHIT: A számla alján paragrafus szerinti pontos törvényi hivatkozás szükséges a számlázó program jogszabályi megfelelőségről.
TÉNY: A számlának nincs ilyen kötelező tartalmi eleme!
Nincs olyan jogszabály, ami előírná, hogy a számlán fel kell tüntetni a paragrafus szerinti pontos törvényi hivatkozást. Nem is lenne célszerű, hiszen ezeknek a rendeleteknek a száma folyamatosan változik. Ehelyett azonban az adóellenőrzéseket elősegítve célszerű, ha a számla alján látszik, hogy a számla milyen programmal/verzióval készült, így ebből utólag is visszakereshető, hogy az adott programverzió kiadásakor milyen jogszabályok voltak érvényben.

TÉVHIT: A számlát csak a számlán szereplő fizetési mód szerint lehet kifizetni.
TÉNY: A fizetési mód csak tájékoztató jellegű adat, a számla bármilyen módon kiegyenlíthető!
A számlának nem kötelező tartalmi eleme a fizetési mód, ezért ennek feltüntetése pusztán csak tájékoztató jellegű, mint sem kötelező a vevőre nézve. Jogszabály nem tiltja, hogy a készpénzes számlát átutalással, vagy az átutalásos számlát készpénzzel fizessék ki. Mindenesetre a könyvelőnek azért érdemes jelezni, ha a számla kiegyenlítése nem az elsődlegesen kért fizetési mód szerint történt, hogy a könyvelés ennek megfelelően történjen.

TÉVHIT: Előleg számla bizonylat létezik.
TÉNY: Az előleg számla, mint önálló bizonylatforma már rég megszűnt!
2004. májusban életbe lépő számlázást érintő jogszabályok óta az előleg számla, mint olyan megszűnt, ma már csak fogalomként használatos kifejezés. Az előleg számla ma nem jelent mást, mint egy normál, teljesen hagyományos számlát, amin az eladó előleget számláz ki a vevő részére. A számla fejlécében tehát ne is keressük az előleg számla kifejezést, mivel ez egy egyszerű számla csupán, ahol a számlán látható tételsorban szerepel előleg kifejezés (hogy a vevő számára egyértelmű legyen, hogy most csak előleget fizet), valamint a kapcsolódó termék vagy szolgáltatás neve.

TÉVHIT: Külföldre történő számlázáskor a számlát csak a vevő nyelvén célszerű kiállítani.
TÉNY: Nem magyar nyelvű számlák esetén az adóhatóság kérheti a számla hiteles fordítását!
Idegen nyelvű számla kiállítása során ügyeljen rá, hogy a számlán lévő fejlécfeliratok szövegezése magyar nyelven is szerepeljen (kétnyelvű számla), mivel ha csak idegen nyelven állítja ki a számlát, akkor az adóhatóság egy ellenőrzés során kérheti a számlák fordítóiroda által elvégzett hiteles fordítását, mely számlánként több ezer forint plusz kiadással járhat. 2012-től az adóhatóság a magyar nyelven kívül angol, német és francia nyelveken is köteles elfogadni a gazdasági eseményt igazoló bizonylatokat, ám ha ettől eltérő nyelven (pl. szlovák) kívánjuk a bizonylatot kiállítani, akkor mindenképp javasolt a feliratok magyar nyelven történő megjelenítése is.

TÉVHIT: Devizás számlán nem kell feltüntetni forintos összeget, mert az a vevő szempontjából érdektelen.
TÉNY: Devizás számlák kötelező tartalmi eleme az ÁFA értékének forintban (alkalmazott árfolyamon) való feltüntetése!
Jogszabály írja elő, hogy a magyar pénznemtől eltérő számlakiállítás esetén az ÁFA értékét forintban is fel kell tüntetni a számlán az átszámításhoz alkalmazott árfolyamon. Akármennyire is felesleges ez az információ a vevő részére, ez jelenleg kötelező.

TÉVHIT: A számlázó programhoz a fejlesztő által adott megfelelőség nyilatkozat szükséges
TÉNY: Korábban valóban kellett, de 2014.07.01-től megszűnt a megfelelőségi nyilatkozat (NAV igazolás).
A 2014.07.01. előtt vásárolt számlázó programhoz kellett adnia a fejlesztőnek megfelelőségi nyilatkozatot, de az ezt előíró 24/1995 (XI.22.) PM rendeletet 2014.07.01-től hatályon kívül helyezték. 2014.07.01-től értékesített számlázó programok esetén nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a fejlesztőnek. 2014.10.01-től ugyanis a vásárlás dátumától függetlenül minden használatban lévő számlázó programot - annak használójának - be kell jelenteni a NAV felé az erre rendszeresített nyomtatványon.

TÉVHIT: A számlát elég PDF-ben átküldeni a vevő részére, nem kell külön kinyomtatni azt.
TÉNY: A számlát mindig ki kell nyomtatni (kivéve elektronikus számla esetén)!
A számlázó programmal kiállított számla ugyan aláírás és pecsét nélkül is érvényes, azonban nem elég ha a vevő PDF-ben megkapja, mindenképp szükséges ki is nyomtatni azt. Ugyanez vonatkozik a számlakiállítónál maradó példányra is, amit szintén kötelező kinyomtatni. A számla kinyomtatását csak elektronikus számlázással lehet elkerülni, ekkor egy internetes tárhelyen tárolódnak a számlák és minden egyes számlát digitális aláírással kell ellátni.

TÉVHIT: Az elektronikus számlázás minden esetben olcsóbb, mint a számlák papír alapon történő kinyomtatása.
TÉNY: Az elektronikus számlázást leginkább nagy cégeknek, havi több ezer számla kiállítása esetén érdemes választani!
Az elektronikus számlázás vitathatatlan előnye a hagyományos számlanyomtatással szemben a környezet kímélése, azonban az elektronikus számlázás ma már se nem gyorsabb, se nem egyszerűbb és nem is feltétlen olcsóbb, mint a számlák kinyomtatása. Hogy miért nem? Az elektronikus számlázáshoz speciális számlázó programot kell keresni, ami támogatja az elektronikus számlázást (ezek általában nem a legegyszerűbb vagy legolcsóbb programok), ezt követően külön igényelni kell egy digitális aláírást, melynek éves díja van, valamint szerződést kell kötni egy szolgáltatóval, aki az Interneten tárolni fogja a számlákat, ahol általában egyszeri belépési díjon felül minden egyes számla után is fizetni kell. Összességében ez olyan költségeket jelent, hogy leginkább havi ezer vagy annál több számla esetén érdemes egyáltalán elgondolkodni az elektronikus számlázás bevezetésén, arról nem is beszélve, hogy elektronikus számlát csak olyan vevő részére állíthatunk ki, aki ebbe előzetesen írásban beleegyezett...

Ajánlott jogszabálykövető számlázó programok

NATURASOFT Forint számla számlázó program
NATURASOFT Forint számla

forintos számlázó program
NATURASOFT Deviza számla számlázó program
NATURASOFT Deviza számla

forintos és devizás számlázó program
NATURASOFT Számla Standard számlázó program
NATURASOFT Számla Standard

univerzális számlázó program
NATURASOFT Számla Professional számlázó program
NATURASOFT Számla Professional

professzionális számlázó program
NATURASOFT Készlet és Számla Start készletnyilvántartó program
NATURASOFT
Készlet és Számla Start

egyszerű készletnyilvántartó program
NATURASOFT Készlet és Számla Standard készletnyilvántartó program
NATURASOFT
Készlet és Számla Standard

univerzális készletnyilvántartó program
NATURASOFT Készlet és Számla Professional készletnyilvántartó program
NATURASOFT
Készlet és Számla Professional

multifunkciós készletnyilvántartó


   
   
  Számlázó program  |  Készletnyilvántartó program  |  Raktárkezelő program  |  Házipénztár program  |  Könyvelő program

Vásárlási feltételek  |  Adatvédelem  |  Szerzői jogok

 

   Az oldalt 1024x768-as felbontásra és közepes szövegméretre optimalizáltuk.