|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
 |
HELYESBÍTŐ VAGY SZTORNÓ SZÁMLA |
Aki számlákat állít ki, az természetesen hibázhat is, azonban egy már kiállított (sorszámmal rendelkező) számlát utólag tilos javítani, ezt egyik számlázó program sem engedélyezi. Amennyiben egy számlát téves adattartalommal állított ki, úgy két dolgot tehet:
1. Egy sztornó számla kiállításával az eredeti számlát érvénytelenítheti, majd kiállíthat egy új számlát. Ilyenkor összesen 3 számla keletkezik: rossz számla, rossz számla sztornója, jó számla.
2. Egy helyesbítő számla kiállításával korrigálhatja az eredeti számlán elvétett hibát vagy pótolhatja a lemaradt információkat. Ilyenkor csak kettő számla keletkezik: rossz számla, helyesbítő számla. A két számla együtt lesz érvényes, mindkettőt oda kell adni a vevőnek!
Fontos megemlíteni, hogy a sztornó és helyesbítő számla valójában egy új számla, tehát a számlatömbben éppen soron következő sorszám alatt kerül kiállításra. Vagyis nem arról van szó, hogy a rosszul kiállított számlát szimplán áthúzzuk, ilyen nem létezik. Számlát se törölni, se visszamenőlegesen módosítani nem lehet! Egy új számlával tehetjük a korábban kiállított számlát semlegessé (sztornó számla) vagy szintén egy új számlával korrigálhatjuk a korábban kiállított számla tartalmát (helyesbítő számla).
A sztornó és helyesbítő számlát szokás még számlával egy tekintet alá eső okiratként is emlegetni, de valójában ez a fogalmak keverése. A számlával egy tekintet alá eső okirat alkalmazása a gyakorlatban nem azonos a sztornó és a helyesbítő számlával, csak a számviteli hatása azonos.
Abban az esetben, ha valaki számlával egy tekintet alá eső okiratként valósítja meg egy korábbi számla érvénytelenítését vagy helyesbítését, úgy gyakorlatilag nem a számlatömbben számláz, hanem egy teljesen másik bizonylattömb tartományban állít ki egy új bizonylatot, ami valójában nem számla, de azzal egy tekintet alá esik (innen az elnevezés).
A gyakorlatban ez nem nagyon elterjedt, mivel a legtöbb számlázó program az ilyen okiratok kiállítását nem is támogatja, így ehelyett mindenki inkább csak a szokásos sztornó és helyesbítő számlákat alkalmazza.
SZTORNÓ (ÉRVÉNYTELENÍTŐ) SZÁMLA ALKALMAZÁSA
Egy korábban kiállított számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), amennyiben - számviteli értelemben - teljes mértékben semmisé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. A számla sztornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti, ami tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a sztornó számla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával!
|
Egy korábban kiállított számlát akkor lehet helyesbíteni, amennyiben a számlát valamilyen szempontból elrontotta és azt módosítani (helyesbíteni) kívánja. Az aktuális jogszabályok azonban nem teszik lehetővé, hogy egy már kiállított (sorszámmal rendelkező) számlát utólag módosítson. Ilyenkor egy új számlát kell kiállítani, ami tartalmilag helyesbíti a korábbi számlát, ezt hívjuk helyesbítő számlának.
A helyesbítő számla adattartalmát tekintve hivatkozik az eredeti számla sorszámára, valamint ellentétes (mínuszos) előjellel tartalmazza az eredeti számla tételeit. Ezen kívül bármi módosítható a számlán vagy bármilyen új adattal (pl. új tétel a számlán) kiegészíthető. A legfontosabb azonban az, hogy a helyesbítő számla az eredeti számlával együtt érvényes, ezért mindkét számlát oda kell adni a vevőnek, hiszen számviteli szempontból a két számla (és azok tételeinek) együttes értéke kerül be a könyvelésbe. Ebből adódóan a helyesbítő számla végösszege azt az összeget jelenti, amit az eredeti számla értékén felül még a vevőnek fizetni kell. Amennyiben itt mínuszos összeget lát, az azt jelenti, hogy a vevő az eredeti számla alapján többet fizetett, így abból neki vissza kell téríteni a feltüntetett összeget. Amennyiben a számla helyesbítése nem érintette az eredeti számla összegét (pl. csak a vevő nevét vagy címét javította), úgy a helyesbítő számla végösszege 0 Ft lesz, hiszen a vevőnek az eredeti számla összegén felül már nem kell fizetnie semmit.
Számla helyesbítését kiváltó leggyakoribb okok:
- vevő nevének vagy címének elírása
- téves teljesítési dátum
- számláról lehagyott termék/szolgáltatás
- elgépelt vagy lehagyott megjegyzés
- téves fizetési mód (helyesbítésre ilyenkor nem is lenne feltétlen szükség, mert a fizetési mód csak tájékoztató jellegű adat, ettől a vevő eltérhet!)
- kiszámlázott termék/szolgáltatás adatait érintő hiba (pl. elgépelt név, mennyiség, egységár, lemaradt kedvezmény, téves ÁFA kulcs, stb.)
Eredeti (helyesbíteni kívánt) számla
Helyesbítő számla példa
(vevő címe változott)
Helyesbítő számla példa
(új számlatétel)
|
AJÁNLOTT SZÁMLÁZÓ PROGRAMOK |
|
|
olcsó, egyszerű, igényes számlázó, |
|
NETTÓ |
|
|
|
forintos és devizás számlázásra is |
|
NETTÓ |
|
|
|
univerzális számlázó program |
|
NETTÓ |
|
|
|
professzionális számlázó program |
|
NETTÓ |
|
|
|
egyszerű készletnyilvántartó program |
|
NETTÓ |
|
|
|
univerzális készletnyilvántartó program |
|
NETTÓ |
|
|
|
multifunkciós készletnyilvántartó |
|
NETTÓ |
|
|
|||
| NATURASOFT Magyarország Kft.
Postacím: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 37. Telefonos elérhetőség: H-P: 8:30-17:00 Gyakori kérdések megtekintése Vásárlás előtti információs vonal: 06-30-945-6880 Meglévő ügyfél vonal: 06-30-887-4538, 06-30-876-7435, 06-30-877-7498 E-mail cím: info@naturasoft.hu Bankszámlaszám: 11711003-21456190-00000000 Adószám: 13730934-2-43 EU adószám: HU13730934 
|
