Egy korábban kiállított számlát akkor lehet helyesbíteni, amennyiben a számlát valamilyen szempontból elrontotta és azt módosítani (helyesbíteni) kívánja. Az aktuális jogszabályok azonban nem teszik lehetővé, hogy egy már kiállított (sorszámmal rendelkező) számlát utólag módosítson. Ilyenkor egy új számlát kell kiállítani, ami tartalmilag helyesbíti a korábbi számlát, ezt hívjuk helyesbítő számlának.

A helyesbítő számla adattartalmát tekintve hivatkozik az eredeti számla sorszámára, valamint ellentétes (mínuszos) előjellel tartalmazza az eredeti számla tételeit. Ezen kívül bármi módosítható a számlán vagy bármilyen új adattal (pl. új tétel a számlán) kiegészíthető. A legfontosabb azonban az, hogy a helyesbítő számla az eredeti számlával együtt érvényes, ezért mindkét számlát oda kell adni a vevőnek, hiszen számviteli szempontból a két számla (és azok tételeinek) együttes értéke kerül be a könyvelésbe. Ebből adódóan a helyesbítő számla végösszege azt az összeget jelenti, amit az eredeti számla értékén felül még a vevőnek fizetni kell. Amennyiben itt mínuszos összeget lát, az azt jelenti, hogy a vevő az eredeti számla alapján többet fizetett, így abból neki vissza kell téríteni a feltüntetett összeget. Amennyiben a számla helyesbítése nem érintette az eredeti számla összegét (pl. csak a vevő nevét vagy címét javította), úgy a helyesbítő számla végösszege 0 Ft lesz, hiszen a vevőnek az eredeti számla összegén felül már nem kell fizetnie semmit.

Számla helyesbítését kiváltó leggyakoribb okok:
- vevő nevének vagy címének elírása
- téves teljesítési dátum
- számláról lehagyott termék/szolgáltatás
- elgépelt vagy lehagyott megjegyzés
- téves fizetési mód (helyesbítésre ilyenkor nem is lenne feltétlen szükség, mert a fizetési mód csak tájékoztató jellegű adat, ettől a vevő eltérhet!)
- kiszámlázott termék/szolgáltatás adatait érintő hiba (pl. elgépelt név, mennyiség, egységár, lemaradt kedvezmény, téves ÁFA kulcs, stb.)