SZÁMLÁZÁSI TÉVHITEK
17 SÚLYOS TÉVEDÉS

SZÁMLÁZÓ PROGRAM KÉSZLETNYILVÁNTARTÓ PROGRAM RAKTÁRKEZELŐ PROGRAM HÁZIPÉNZTÁR PROGRAM KÖNYVELŐ PROGRAM
         

SZÁMLÁZÁSI TÉVHITEK
17 SÚLYOS TÉVEDÉS

Vissza a főoldalra Szoftverek áttekintése Ügyfélszolgálat, frissítések letöltése Gyakran feltett kérdések Kapcsolat, elérhetőség
 
 

SZÁMLÁZÁSI TÉVHITEK


Összegyűjtöttük a leggyakoribb számlázással kapcsolatos tévhiteket, melyek kiirthatatlanul beágyazódtak a köztudatba. A tévhitek többsége abból adódik, hogy sokan olyan jogszabályokkal vannak tisztában, melyek már rég nem hatályosak. Persze az aktuális jogszabályok követése nem könnyű feladat - hiszen az évek alatt több ízben is változtak a számlázás szabályai -, ezért érdemes nem régi tudásunkra hagyatkozni, hanem jogszabálykövető számlázó programot alkalmazni.

Amennyiben biztos akar lenni benne, hogy olyan számlázó programot használ, mely a legújabb jogszabályok szerint működik, úgy a tévhitek felsorolása után figyelmébe ajánlunk pár garantáltan jogszabálykövető számlázó programot.

 
 
 
 

TÉVHITEK ISMERTETÉSE

TÉVHIT: A SZÁMLA MINDEN PÉLDÁNYÁT SORSZÁMOZNI KELL
TÉNY: A SZÁMLA PÉLDÁNYSZÁMOZÁSA MEGSZŰNT

2010.04.01-től megszűnt a számla példánysorszámozása, vagyis az ezt követően kiállított számlákra már egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy 2-es, 3-as példány. Azok a számlázó programok, melyek továbbra is példányszámozzák a számla példányait még a régi - és nem a legújabb jogszabályok - szerint működnek. Érdemes frissíteni szoftverét, vagy ha gyártónak nincs elérhető frissítése, akkor lecserélni a számlázó programot!

TÉVHIT: KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI, HOGY A SZÁMLA ÖSSZESEN HÁNY PÉLDÁNYBAN KÉSZÜLT
TÉNY: A SZÁMLÁNAK NINCS ILYEN KÖTELEZŐ TARTALMI ELEME

Jelenleg nincs ilyen szabály, ami arra kötelezné a számla kiállítóját, hogy a számlán feltüntesse, hogy az összesen hány példányban készült. Leporellóra vagy blokkméretű papírra nyomtatott számláknál találkozhatunk ilyen jellegű feliratokkal, de ettől függetlenül ez nem kötelező tartalmi eleme a számlának, így nem szükséges ráírni.

TÉVHIT: A VEVŐ CSAK A SZÁMLA EREDETI PÉLDÁNYÁT FOGADHATJA BE
TÉNY: AZ EREDETI ÉS MÁSOLATI PÉLDÁNYOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE MÁR MEGSZŰNT

2010.09.27-től nem kell feltüntetni a számlán, hogy az eredeti vagy másolat.
Jogszabályi háttér megtekintése >>

TÉVHIT: A SZÁMLA KELTE A FONTOS ÉS BÁRMILYEN KELTEZÉSSEL BÁRMIKOR KIÁLLÍTHATÓ
TÉNY: A SZÁMLA TELJESÍTÉS DÁTUMA A FONTOS, A KELTEZÉS CSAK SZIGORÚ SORSZÁMADÁS SZERINT TÖRTÉNHET

Független attól, hogy a számlát számlatömbben vagy számlázó program segítségével állítja ki, a számla kelte sosem lehet korábbi, mint a legutóbb kiállított számla kelte. A számla kelténél azt a dátumot kell feltüntetni, amikor a számla kiállításra kerül, a számlát pedig a teljesítéstől számítva ésszerű határidőn - legkésőbb 15 napon - belül kell kiállítani. Amennyiben a számla visszamenőleges időszakra vonatkozik, úgy a számla teljesítési dátumát kell eszerint meghatározni.

TÉVHIT: A SZÁMLA ADDIG MÓDOSÍTHATÓ, AMÍG NINCS KINYOMTATVA
TÉNY: A MÁR KIÁLLÍTOTT SZÁMLA NEM MÓDOSÍTHATÓ AKKOR SEM, HA MÉG NINCS KINYOMTATVA

Amennyiben a számla már kapott egy sorszámot (számlaszám), abban az esetben az aktuális jogszabályok szerint már semmiképp sem módosítható a számla tartalma, teljesen függetlenül attól, hogy a számla nyomtatása megtörtént-e vagy sem, illetve a vevő megkapta-e vagy sem.

TÉVHIT: A SZÁMLA HELYESBÍTÉSE UTÁN AZ EREDETI SZÁMLA TARTALMA MEGVÁLTOZIK
TÉNY: A HELYESBÍTŐ SZÁMLA EGY TELJESEN ÚJ SZÁMLA, AMI AZ EREDETI SZÁMLÁRA HIVATKOZIK

Az eredeti számla tartalma semmilyen esetben nem változik meg a helyesbítés után, hiszen a változásokat egy újonnan kiállított számla fogja tartalmazni, mely a köznyelvben helyesbítő vagy módosító számláként ismert. Ez gyakorlatilag egy saját számlasorszámmal rendelkező, új normál számla, mely tartalmilag hivatkozik az eredeti számlára.
Bővebb információk a helyesbítő számláról >>

TÉVHIT: MINDEN SZÁMLÁN KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI A VEVŐ ADÓSZÁMÁT
TÉNY: CSAK BIZONYOS ESETEKBEN KÖTELEZŐ AZ ADÓSZÁM FELTÜNTETÉSE

Általános esetekben a számlán csak a vevő nevét és címét kell feltüntetni, a vevő adószámát csak speciális esetekben kell feltüntetni, például - a teljesség igénye nélkül -, ha a számla fordított adózású, vagy közösségi adószámmal rendelkező külföldi vevőről van szó, illetve 2017. január 1-től azokra a számlákra kell a vevő adószáma, melyek ÁFA-ja meghaladja a 100 ezer forintot.

TÉVHIT: KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI A SZÁMLÁZOTT TÉTEL VTSZ/SZJ/TESZOR SZÁMÁT
TÉNY: A BESOROLÁSI SZÁMOK FELTÜNTETÉSE A SZÁMLÁN NEM KÖTELEZŐ

A számlázásra vonatkozó aktuális jogszabályok szerint a számlakiállító saját döntéskörébe tartozik, hogy szerepeltetni kívánja-e a számlán a termék vagy szolgáltatás VTSZ/SZJ/TESZOR számát, vagyis ezeknek az adatoknak a feltüntetése nem kötelező!

TÉVHIT: A SZÁMLÁZÓ PROGRAMMAL KIÁLLÍTOTT SZÁMLÁT ALÁ KELL ÍRNI ÉS LE KELL PECSÉTELNI
TÉNY: A SZÁMLÁZÓ PROGRAMMAL KINYOMTATOTT SZÁMLÁK ALÁÍRÁS ÉS PECSÉT NÉLKÜL IS ÉRVÉNYESEK

Nincs olyan jogszabály, ami előírná, hogy a gépi úton kinyomtatott számlákat alá kell írni és le kell pecsételni. Annak érdekében, hogy a kinyomtatott számla hivatalosabbnak tűnjön, el lehet látni aláírással és pecséttel, de a számla ezek nélkül is teljes mértekben érvényes és hiteles. A számlák egyenként történő aláírása és pecsételése eleve lehetetlen lenne az olyan szolgáltatóknál, ahol havi több ezer számlát állítanak ki, többek között ezért sem létezik ilyen szabály.

TÉVHIT: A SZÁMLÁN PONTOS TÖRVÉNYI HIVATKOZÁS SZÜKSÉGES A SZÁMLÁZÓ PROGRAM JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉGÉRŐL
TÉNY: A SZÁMLÁNAK NINCS ILYEN KÖTELEZŐ TARTALMI ELEME

Nincs ilyen jogszabály, ami előírná, hogy a számlán fel kell tüntetni a paragrafus szerinti pontos törvényi hivatkozást. Nem is lenne célszerű, hiszen ezeknek a rendeleteknek a száma folyamatosan változik. Ehelyett azonban az adóellenőrzéseket elősegítve célszerű, ha a számla alján látszik, hogy a számla milyen programmal/verzióval készült, így ebből utólag is visszakereshető, hogy az adott programverzió kiadásakor milyen jogszabályok voltak érvényben.

TÉVHIT: A SZÁMLÁT CSAK A SZÁMLÁN SZEREPLŐ FIZETÉSI MÓD SZERINT LEHET KIFIZETNI
TÉNY: A FIZETÉSI MÓD CSAK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ, A SZÁMLA BÁRMILYEN MÓDON KIEGYENLÍTHETŐ

A számlának nem kötelező tartalmi eleme a fizetési mód, ezért ennek feltüntetése pusztán csak tájékoztató jellegű, mint sem kötelező a vevőre nézve. Jogszabály nem tiltja, hogy a készpénzes számlát átutalással, vagy az átutalásos számlát készpénzzel fizessék ki. Mindenesetre a könyvelőnek azért érdemes jelezni, ha a számla kiegyenlítése nem az elsődlegesen kért fizetési mód szerint történt, hogy a könyvelés ennek megfelelően történjen.

TÉVHIT: ELŐLEG SZÁMLA BIZONYLAT LÉTEZIK
TÉNY: AZ ELŐLEG SZÁMLA, MINT ÖNÁLLÓ BIZONYLATFORMA MÁR RÉG MEGSZŰNT

2004. májusban életbe lépő számlázást érintő jogszabályok óta az előleg számla, mint olyan megszűnt, ma már csak fogalomként használatos kifejezés. Az előleg számla ma nem jelent mást, mint egy normál, teljesen hagyományos számlát, amin az eladó előleget számláz ki a vevő részére. A számla fejlécében tehát ne is keressük az előleg számla kifejezést, mivel ez egy egyszerű számla csupán, ahol a számlán látható tételsorban szerepel előleg kifejezés (hogy a vevő számára egyértelmű legyen, hogy most csak előleget fizet), valamint a kapcsolódó termék vagy szolgáltatás neve.

TÉVHIT: KÜLFÖLDI VEVŐNEK A SZÁMLÁT CSAK A VEVŐ NYELVÉN CÉLSZERŰ KIÁLLÍTANI
TÉNY: NEM MAGYAR NYELVŰ SZÁMLÁK ESETÉN AZ ADÓHATÓSÁG KÉRHETI A SZÁMLA HITELES FORDÍTÁSÁT

Idegen nyelvű számla kiállítása során ügyeljen rá, hogy a számlán lévő fejlécfeliratok szövegezése magyar nyelven is szerepeljen (kétnyelvű számla), mivel ha csak idegen nyelven állítja ki a számlát, akkor az adóhatóság egy ellenőrzés során kérheti a számlák fordítóiroda által elvégzett hiteles fordítását, mely számlánként több ezer forint plusz kiadással járhat. 2012-től az adóhatóság a magyar nyelven kívül angol, német és francia nyelveken is köteles elfogadni a gazdasági eseményt igazoló bizonylatokat, ám ha ettől eltérő nyelven (pl. szlovák) kívánjuk a bizonylatot kiállítani, akkor mindenképp javasolt a feliratok magyar nyelven történő megjelenítése is.

TÉVHIT: DEVIZÁS SZÁMLÁN NEM KELL FELTÜNTETNI FORINTOS ÖSSZEGET, MERT AZ A VEVŐ SZEMPONTJÁBÓL ÉRDEKTELEN
TÉNY: DEVIZÁS SZÁMLÁK KÖTELEZŐ TARTALMI ELEME AZ ÁFA ÉRTÉKÉNEK FORINTBAN VALÓ FELTÜNTETÉSE

Jogszabály írja elő, hogy a magyar pénznemtől eltérő számlakiállítás esetén az ÁFA értékét forintban is fel kell tüntetni a számlán az átszámításhoz alkalmazott árfolyamon. Akármennyire is felesleges ez az információ egy külföldi vevő részére, ez jelenleg kötelező.

TÉVHIT: A SZÁMLÁZÓ PROGRAMOKHOZ MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT SZÜKSÉGES
TÉNY: 2014.07.01-TŐL MEGSZŰNT A MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

Csak a 2014.07.01. előtt vásárolt számlázó programhoz kellett adnia a fejlesztőnek megfelelőségi nyilatkozatot, de az ezt előíró 24/1995 (XI.22.) PM rendeletet 2014.07.01-től hatályon kívül helyezték. 2014.07.01-től értékesített számlázó programok esetén már nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a fejlesztőnek, ugyanis a vásárlás dátumától függetlenül minden használatban lévő számlázó programot - annak használójának - be kell jelenteni a NAV felé az erre rendszeresített nyomtatványon.

TÉVHIT: A SZÁMLÁT ELÉG PDF-BEN ELKÜLDENI A VEVŐ RÉSZÉRE, NEM KELL KINYOMTATNI AZT
TÉNY: A SZÁMLÁT MINDIG KI KELL NYOMTATNI (KIVÉVE ELEKTRONIKUS SZÁMLA ESETÉN)

A számlázó programmal kiállított számla ugyan aláírás és pecsét nélkül is érvényes, azonban nem elég ha a vevő PDF-ben megkapja, mindenképp szükséges kinyomtatni azt. Ugyanez vonatkozik a számlakiállítónál maradó példányra is, amit szintén kötelező kinyomtatni. A számla kinyomtatását csak elektronikus számlázással lehet elkerülni, ekkor egy internetes tárhelyen tárolódnak a számlák és minden egyes számlát digitális aláírással kell ellátni.

TÉVHIT: AZ E-SZÁMLA OLCSÓBB, MINT A SZÁMLÁK PAPÍR ALAPON TÖRTÉNŐ NYOMTATÁSA
TÉNY: AZ ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS BONYOLULT ÉS DRÁGA

Az elektronikus számlázás vitathatatlan előnye a hagyományos számlanyomtatással szemben a környezet kímélése, azonban az elektronikus számlázás ma már se nem gyorsabb, se nem egyszerűbb és nem is olcsóbb, mint a számlák kinyomtatása. Hogy miért nem? Az elektronikus számlázáshoz speciális számlázó programot kell keresni, ami támogatja az elektronikus számlázást (ezek általában nem a legegyszerűbb vagy legolcsóbb programok), ezt követően külön igényelni kell egy digitális aláírást, melynek éves díja van, valamint szerződést kell kötni egy szolgáltatóval, aki az Interneten tárolni fogja a számlákat, ahol általában egyszeri belépési díjon felül minden számla után is fizetni kell. Összességében ez olyan költségeket jelent, hogy leginkább havi ezer vagy annál több számla esetén érdemes egyáltalán elgondolkodni az elektronikus számlázás bevezetésén, arról nem is beszélve, hogy elektronikus számlát csak olyan vevő részére állíthatunk ki, aki ebbe valamilyen módon beleegyezett...
Bővebb információ >>


AJÁNLOTT JOGSZABÁLYKÖVETŐ PROGRAMOK


NATURASOFT FORINT SZÁMLA számlázó program

NATURASOFT
FORINT SZÁMLA

olcsó, egyszerű, igényes számlázó,
forintos számlák kiállításához

NETTÓ
6 500 FT

Megrendelés

NATURASOFT DEVIZA SZÁMLA számlázó program

NATURASOFT
DEVIZA SZÁMLA

forintos és devizás számlázásra is
alkalmas egyszerű számlázó program

NETTÓ
8 500 FT

Megrendelés

NATURASOFT SZÁMLA STANDARD számlázó program

NATURASOFT
SZÁMLA STANDARD

univerzális számlázó program
a mindennapi igényekhez

NETTÓ
15 900 FT

Megrendelés

NATURASOFT SZÁMLA PROFESSIONAL számlázó program

NATURASOFT
SZÁMLA PROFESSIONAL

professzionális számlázó program
az összetettebb feladatokra

NETTÓ
29 900 FT

Megrendelés

NATURASOFT KÉSZLET ÉS SZÁMLA START készletnyilvántartó program

NATURASOFT
KÉSZLET ÉS SZÁMLA START

egyszerű készletnyilvántartó program
számlák, szállítólevelek kiállításához

NETTÓ
11 900 FT

Megrendelés

NATURASOFT KÉSZLET ÉS SZÁMLA STANDARD készletnyilvántartó program

NATURASOFT
KÉSZLET ÉS SZÁMLA STANDARD

univerzális készletnyilvántartó program
a mindennapi igényekhez

NETTÓ
26 900 FT

Megrendelés

NATURASOFT KÉSZLET ÉS SZÁMLA PROFESSIONAL készletnyilvántartó program

NATURASOFT
KÉSZLET ÉS SZÁMLA PROFESSIONAL

multifunkciós készletnyilvántartó
az összetettebb feladatokra

NETTÓ
59 900 FT

Megrendelés

 

VISSZA A LAP TETEJÉRE

Program típusok
Számlázó programok
Készletnyilvántartó programok
Raktárkezelő programok
Házipénztár programok
Könyvelő programok
Szoftverek
Forint számla
Deviza számla
Számla Standard
Számla Professional
Raktár Start
Készlet és Számla Start
Készlet és Számla Standard
Készlet és Számla Professional
Házipénztár Start
Házipénztár Standard
Pénztárkönyv
Naplófőkönyv
Hasznos információk
Szoftver árlista
Hírek
Vásárlási feltételek
Adatvédelem
Szerzői jogok
Honlaptérkép
Kapcsolat
NATURASOFT Magyarország Kft.
1113 Budapest, Bocskai út 77-79. (Kwenton irodaház)
Nyitva tartás: H-P: 8:30-17:00, Szo-V: Zárva

Vásárlás előtti információs vonal: 06-1-209-2152
Meglévő ügyfél vonal: 06-1-789-0217, 06-1-209-2153

E-mail cím:  info@naturasoft.hu

Bankszámlaszám: 11711003-21456190-00000000
Adószám: 13730934-2-43
EU adószám: HU13730934

 SimplePay vásárlói tájékoztató